Isten veled Imre

Betűméret növelése

ramasz_imre_gyaszRamasz Imre, Kardoskút polgármestere rövid ideig tartó súlyos betegséget követően elhunyt.

 

Egy hete arra várok, hogy valaki megcsípjen. Ébredjek fel ebből a rossz álomból, hiszen ez nem lehet valóság. Ülök az íróasztalnál és nézek magam elé. Képek sora jön elő. Alig múlt egy hete, hogy Erdélyben a hegyek lábánál a medencében beszélgettünk. Ezután alig telt el pár óra és Te már kórházban voltál. A jó és rossz hírek váltva érkeztek, de mindenki bizakodott. Bizakodtunk, hiszen ez nem történhet meg. Megtörtént. Elmentél közülünk, óriási űrt hagyva magad mögött. Kardoskút minden szeglete őrzi munkádat. Harmincöt év adatott meg Neked a település élén. Három és fél évtizedig állt ki melletted - szinte kivétel nélkül - Kardoskút lakossága. Nemrégiben, amikor jegyző asszony javaslatára a képviselő-testület felterjesztett Téged a harmincöt év elismeréséért állami kitüntetésre, Te azt kérted, ne támogassuk a felterjesztést. Ne támogassuk, mert szerinted nem tettél semmi rendkívülit. Te magad voltál egy rendkívüli ember. Végtelen szerénységeddel és emberségeddel beírtad magad örökre a település történelmébe. Mindenkihez volt egy jó szavad, ajtód mindig nyitva állt. Bárki megkereshetett ügyes bajos dolgaival és Te próbáltál mindent megoldani. Nem csak a főnökömnek tekintettelek, több voltál annál és talán most kezdek rájönni, hogy pontosan mi is. Sokszor elgondolkoztam, amikor mások példaképekről beszéltek. Nem értettem, hogy lehet valakinek példaképe. Mi az, hogy példakép? Most kezd kibontakozni előttem, hogy mit is jelenthet ez a fogalom. Talán azt, hogy egy emberre felnéz a másik. Próbálja átvenni magára a másik jó tulajdonságait. Próbálja megérteni, hogy mit miért tesz a másik. Aggódva figyeli a másik életének alakulását. Ha ezek jellemzik a példaképet, akkor Te az vagy nekem. És nem csak nekem, hanem sokaknak, tudván és tudatlanul. Jönnek sorra elő a képek előttem. Alig volt olyan rendezvény, ahová nem jöttél el. Fontosnak tartottad összetartani a közösséget. Nagy gonddal irányítottad a település arculatát. Kerékpárral jártad az utcákat, nézted hol mit lehetne még tenni. Bizakodtál benne, hogy Imre napon már az új úton lehet közlekedni Kardoskútról Orosházára. Az út el fog készülni, de Te már nem fogsz rajta menni. Azon az úton viszont, amelyet Te mutattál az embereknek és a településnek, még sokáig fogják nevedet emlegetni. A rengeteg emlékkép közül bennem az utolsó fog örökre élni. Amikor a halálod előtti napon a kórházi szobádból kijöttem, Te utánam szóltál halkan: „Köszönöm, hogy meglátogattál.” És olyan „Imrésen”, mosolyogva integettél.

 

Legyen békés az álmod, soha nem felejtünk el! Isten veled Imre!


Polgármester úr temetése 2012. augusztus 21-én kedden 11 órakor lesz a Kardoskúti temetőben.

 

FacebookTwitter